Mi lenne, ha mindenkinek vizsgáznia kellene ahhoz, hogy szavazhasson?
2017. december 6-án, Brüsszelben zajlott
a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napja.
Az esemény helyszíne az Európai Parlament épülete volt.
Az eseményen 800-an vettek részt,
köztük 200 értelmi fogyatékossággal élő ember.
Ott volt az Európai Unió néhány magas rangú vezetője is.
A Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján 
Harry Roche is felszólalt.
Harry egy önérvényesítő az Egyesült Királyságból.
Harry az Önérvényesítők Európai Platformjának az egyik vezetője.
Az Önérvényesítők Európai Platformjának rövid neve: EPSA.
A Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján
Harry az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójogáról beszélt.
A választójog azt jelenti,
hogy szavazhatunk.
A választásokon arra szavazunk,
hogy ki képviselje az érdekeinket.
A választásokon azok az emberek szavazhatnak,
akik elmúltak 18 évesek.
A választásoknak különböző fajtái vannak.
Például a városokban választáson dől el,
hogy ki legyen a polgármester.
Az országgyűlési választáson pedig arra szavazunk,
hogy ki kerüljön be a parlamentbe.
A választójog nagyon fontos téma Magyarországon,
mert 2018-ban országgyűlési választások lesznek.
A választójog nagyon fontos téma egész Európában,
mert 2019-ben Európai Parlamenti választások lesznek.
Harry többek között ezeket mondta el az Európai Parlamentben:
Képzeljétek el, mi lenne,
ha mindenkinek vizsgáznia kellene ahhoz, hogy szavazhasson.
Hány ember menne át a vizsgán?
Ez történt Spanyolországban egy értelmi fogyatékossággal élő nővel.
Vizsgáznia kellett és végül nem szavazhatott.
A spanyol értelmi fogyatékossággal élő emberek és szervezeteik
ezt nem tartották igazságosnak.
Úgy gondolták, hogy ez hátrányos megkülönböztetés.
A hátrányos megkülönböztetés azt jelenti,
hogy valakivel rosszabbul bánnak,
mint a többi emberrel.
Azért, mert más, mint a többi ember.
Hátrányos megkülönböztetés például,
ha valakivel a fogyatékossága miatt bánnak rosszabbul,
mint a többi emberrel.
Az hátrányos is megkülönböztetés,
ha valaki azért nem szavazhat,
mert értelmi fogyatékossággal él.
A spanyol értelmi fogyatékossággal élő emberek és szervezeteik
sokat dolgoztak azért,
hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek szavazhassanak
Spanyolországban.
Végül sikerült meggyőzniük a döntéshozókat.
A spanyol parlament nemsokára megváltoztatja a törvényeket,
hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is szavazhassanak
Harry azt is elmondta,
hogy az Európai Unióban 10 olyan ország van,
ahol az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem szavazhatnak.
Általában azok az értelmi fogyatékossággal élő emberek
nem szavazhatnak,
aki gondnokság alatt állnak.
A gondnokság azt jelenti,
hogy más hozza meg helyetted a fontos döntéseket.
Ezt az embert gondnoknak hívjuk.
A gondnok eldöntheti helyetted például, hogy hol lakj.
Sok gondnokság alatt álló ember nem szavazhat,
nem házasodhat és nem nevelheti a saját gyerekeit.
Magyarországon is sok olyan ember van,
aki gondnokság alatt áll és nem szavazhat.
Harry elmondta, mit tehet az Európai Unió,
hogy véget vessen a hátrányos megkülönböztetésnek.
Például:
-
Szabályozhatja, hogyan kell támogatni
az értelmi fogyatékossággal élő embereket a szavazásokon.
hogy a gondnokságról szóló törvények megváltozzanak.
-
Felhívhatja a figyelmet az ENSZ Egyezményre.
Az ENSZ Egyezmény is kimondja,
minden embernek joga van szavazni.
A fogyatékossággal élő embereknek is joguk van szavazni.
Harry befejezésül ezt mondta az Európai parlament politikusainak:
Bízom benne, hogy az Európai Parlament segít majd,
hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is tudjanak szavazni.
Ugyanúgy, mint bárki más.