2017. áprilisban képzést tartottunk
egy budapesti iskolában.
Ez az iskola az Apácai Csere János Gimnázium volt.
Erről a képzésről írt Bercse László.
A képzés célja az volt,
hogy a tanulók új dolgokat tanuljanak
az értelmi fogyatékossággal élő emberekről.
És, hogy jobban megértsék
az értelmi fogyatékossággal élő embereket.
Ezen a tréningen 2 munkatársammal vettünk részt.
Nekem az ÉFOÉSZ munkáját
és az önérvényesítést
kellett bemutatnom.
Ezenkívül még szituációs játékot játszottunk.
A szituációs játék azt jelenti,
hogy 1 szituációt, vagyis 1 helyzetet kell eljátszani.
Például mi ezt a helyzetet játszottuk el a tanulókkal:
Játszd el, hogy 1 szálloda vendége vagy.
El akarod mondani a portásnak,
hogy nem tudsz aludni,
mert a szomszéd szoba lakói túl hangosak.
Ezt úgy kell elmondanod a portásnak,
hogy közben nem szabad beszélni.
Csak mutogatni szabad.
A tanulók így átérezhették,
milyen érzés, ha valaki nehezebben beszél
vagy egyáltalán nem beszél.
A képzés végén beszéltem a könnyen érthető kommunikációról
és a tanulóknak a könnyen érthető cikket kellett írni.
A képzés jól sikerült,
a tanulóknak tetszett a játék
és a beszélgetés.
Mi is jól éreztük magunkat,
jó volt együtt dolgozni a tanulókkal.