Az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét
röviden ENSZ Egyezménynek hívjuk.
Az angol neve miatt CRPD Egyezménynek is szoktuk hívni.
Az ENSZ Egyezmény leírja,
milyen jogai vannak a fogyatékossággal élő embereknek.
Azt is leírja,
hogy az országoknak
hogyan kell segíteniük a fogyatékossággal élő embereket.
Az ENSZ Egyezmény szövegét könnyen érthető formában
itt lehet elolvasni.
Az ENSZ Egyezmény megvalósulását
a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága felügyeli.
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságát
röviden ENSZ Bizottságnak hívjuk.
Az ENSZ Bizottság legutóbb 2017-ben kezdte el felülvizsgálni
az ENSZ Egyezmény magyarországi megvalósulását.
2018-ban mi, önérvényesítők is leírtuk az ENSZ Bizottságnak,
hogy hogyan látjuk a jogaink megvalósulását Magyarországon.
2020 áprilisban az ENSZ közzétette jelentését
a 2017-ben megkezdett felülvizsgálat eredményeiről.
Hamarosan közlünk egy könnyen érthető összefoglalót
az ENSZ Bizottság 2020-ban megjelent jelentéséről.
Addig is, olvassátok el,
amit az önérvényesítő csoporttal írtunk,
2018-ban.
Ezek voltak a legfontosabb megállapításaink:
Nekünk, értelmi fogyatékossággal élő embereknek
könnyen érthető tájékoztatásra van szükségünk.
Arról, hogy mi történik a világban.
Ha könnyen érthető tájékoztatást kapunk,
tudunk dönteni és önállóan élni.
Ha valami nem könnyen érthető,
akkor nem tudjuk, hogy mit kell csinálni.
Nem tudjuk, hogy mi történik körülöttünk.
Magyarországon sok dolog nem könnyen érthető.
Nem könnyen érthetők például:
- a hírek
- a hivatalos ügyek intézése
- az iskolai tananyag
- az orvosi vizsgálatok.
Ezért az értelmi fogyatékossággal élő embereknek
nehéz dönteni és önállóan élni.
Magyarországon a politikai pártok kiadványai
sem könnyen érthetők.
Így nem értjük meg,
hogy a politikai pártok mit akarnak elérni.
Így nehéz eldönteni,
hogy kire szavazzunk.
Így nehéz beleszólni az ország életébe.
Azért is nehéz beleszólni az ország életébe,
mert sok értelmi fogyatékossággal élő ember
nem szavazhat.
Azért nem szavazhatnak,
mert a bíróság elvette tőlük a választójogot.
A bíróság azért vette tőlük a választójogot,
mert gondnokság alatt állnak.
Magyarországon sok értelmi fogyatékossággal élő ember
gondnokság alatt áll.
Aki gondnokság alatt áll,
az nem dönthet önállóan.
Aki nem dönthet,
az nem tud önállóan élni.
A támogatott döntéshozatal azt jelenti,
hogy mi döntünk,
de kapunk segítséget.
Magyarországon kevesen ismerik
a támogatott döntéshozatalt.
Magyarországnak dolgoznia kell azon,
hogy sokan megismerjék a támogatott döntéshozatalt.
Magyarországnak dolgoznia kell azon,
hogy sokan használják a támogatott döntéshozatalt
a gondnokság helyett.
Magyarországon sok értelmi fogyatékossággal élő ember
intézetben lakik.
Az intézetben lakó emberek nem tudnak
dönteni és önállóan élni.
Az intézetek a városon kívül vannak.
így a fogyatékossággal élő emberek
nem találkoznak másokkal.
Magyarországon kevés a támogatott lakhatás.
A támogatott lakhatásban
a fogyatékossággal élő emberek önállóan élnek,
de támogatást kapnak.
Több támogatott lakhatásra van szükség
az intézetek helyett.
A támogatott lakhatást
a város központjához közel kell elhelyezni.
Az intézetben lakó emberek nem dönthetik el,
hogy mikor akarnak másokkal együtt lenni.
Nem dönthetik el,
hogy mikor akarnak egyedül lenni.
Az intézetben többen laknak egy szobában,
ezért soha nincsenek egyedül.
Sokan egész életükben gyerekként kezelik
az értelmi fogyatékossággal élő embereket.
Azt hiszik, hogy ez így jó.
Pedig ez nem jó.
Nekünk is vannak vágyaink.
Mi is vágyunk egy társra,
és egy saját családra.
Sokan úgy gondolják,
hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek
nem képesek házasodni és családot alapítani.
Szerintünk az értelmi fogyatékosággal élő emberek is
képesek házasodni és családot alapítani.
Az embereknek segíteniük kell
az értelmi fogyatékossággal élő embereket,
hogy tudjanak házasodni és családot alapítani.
Az értelmi fogyatékossággal élő nők is várhatnak gyermeket.
Sok értelmi fogyatékossággal élő nőnek mégsem engedik meg,
hogy megtartsa a gyermekét.
A fogyatékossággal élő nőket sok hátrány éri.
Megkülönböztetik őket mert nők.
És azért, mert fogyatékossággal élnek.
A fogyatékossággal élő nők nehezebben találnak munkát,
mint mások.
A fogyatékossággal élő nőket gyakrabban éri erőszak,
mint másokat.
Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek
meg kell tanulniuk a jogaikat.
Ha ismerjük a jogainkat,
meg tudjuk védeni magunkat.
Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek
meg kell tanulniuk az önérvényesítést.
Az önérvényesítés segít,
hogy fel tudjunk szólalni magunkért.
Magyarország Kormánya nem mindig figyel oda
a fogyatékos emberek véleményére.
Pedig mi is az ország tagjai vagyunk.
Mi tudjuk igazán,
hogy mire van szükségünk.
A mi véleményünk nélkül
nem lehet jó döntést hozni az életünkről.