„A hátrányt akarattal előnnyé lehet kovácsolni”

by on with Nincs hozzászólás

 

Ebben a cikkünkben Sallai Ilona,
önérvényesítő röviden bemutatja,
mit jelent a diszkrimináció.
És,
hogy mi az előítélet.

 

Elmondja erről a saját tapasztalatait
és a családtagjai,
barátai véleményét.

 

Leírja,
szerinte hogyan lehetne változtatni az emberek hozzáállásán.

 

 

  1. Mi a diszkrimináció?

 

A diszkrimináció az egyenlő bánásmód elvével ellentétes.
A negatív diszkrimináció
hátrányos megkülönböztetést jelent.
Egy bizonyos személy,
vagy csoport
  • kirekesztését
  • vagy megalázást
jelenti.

 

A hátrányos megkülönböztetés nem jó senkinek.
Ha ezt csináljuk,
akkor megalázzuk a másik embert ,
ami nem jó neki.

 

Inkább segítsünk a társainknak beilleszkedni.
Mert a hátrányból előnyt is lehet csinálni.
Az emberekben ne a hiányt keressük,
hanem nézzük meg,
hogyan tudnánk segíteni nekik.

 

 

  1. Mi az előítélet?
 
Az előítélet általánosításon alapszik.
Előre kialakított feltételezés,
véleményt jelent.
Ilyenkor az adott ember megismerése nélkül,
előre alakítunk ki róla véleményt.
Ezt valamilyen tulajdonsága alapján tesszük.

 

Ilyen előítélet például,
ha azt gondoljuk,
hogy a fogyatékossággal élő emberek nem képesek dolgozni.

 

 

  1. Mit gondolnak a barátaim
és családtagjaim az előítéletekről?

 

Nagy hiba azt hinni,
hogy a fogyatékossággal élő emberek
nem lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak.

 

Ők is képesek
  • segíteni másoknak.
  • és munkát vállalni.
Ők is próbálnak érvényesülni a világban.

 

Sőt,
akad köztük olyan is,
aki ügyesebben végzi az adott munkát,
mint bárki más.

 

Ugyanúgy járhatnak szórakozni a barátokkal.
Vágyhatnak 1 társra,
és 1 szerető családra.

 

A fogyatékossággal élő emberek
külsőre különbözhetnek másoktól.
Mégis ugyanolyan emberek,
mint bárki más.

 

 
  1. Mik a személyes tapasztalataim?

 

Az emberek nagy része előítéletes
a fogyatékossággal élő személyekkel szemben.
Ha meglátják őket az utcán,
vagy a tömegközlekedésen,
megbámulják őket,
csak mert más a viselkedésük.
Vagy más a megjelenésük,
például:
  • az arcuk
  • a ruhájuk,
  • vagy a járásuk.

 

Sokan nem adják át az ülőhelyet nekik
és türelmetlenek velük.
Arra nem gondolnak,
hogy vajon ők mit érezhetnek.

 

 

  1. Hogyan lehetne ezen változtatni?

 

Szerintem fontos,
hogy mindenkinek legyen tudása
a többségtől eltérő emberekről.
Például a fogyatékossággal élő személyekről.

 

 

Fontos,
hogy mindenki találkozzon ilyen emberekkel.
A személyes tapasztalatokon keresztül megtanulhatják,
hogy a fogyatékos emberek is értékesek.
Ők is hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak.
Ehhez azonban segítségre lehet szükségük.

 

Az érzékenyítést érdemes minél fiatalabb korban kezdeni.

 

Szerencsére egyre több rendezvény van,
ahol a fiatalokat a megértésre tanítják,
de ez még mindig kevés.

 

Fontos lenne,
hogy a gyerekek otthon is halljanak
a különböző társadalmi problémákról.
És,
hogy megtanulják az elfogadást.

 

A szülők többsége nem beszél a gyerekének
  • a fogyatékossággal élő emberekről
  • és az őket érő hátrányos megkülönböztetésről.
Vagy nem tartják fontosnak,
vagy nincs elég tapasztalatuk a témáról.

 

Persze nem csak a fiatalok körében él ez a probléma,
de könnyebb az ő korosztályukat elérni.

 

 

  1. Milyen jó példák vannak Magyarországon
a fiatalok érzékenyítésére?

 

2016. január 1-től csak az szerezheti meg az érettségit,
aki teljesíti az iskolai közösségi szolgálatot.
Ez azt jelenti,
hogy a diákoknak 50 órát kell dolgozniuk a közösség érdekében.

 

A munkát a következő területeken végezhetik:
  • egészségügyi
  • szociális
  • oktatási
  • kulturális
  • környezetvédelmi
  • sport és szabadidős
tevékenységek.

 

A közösségi szolgálatért a tanulók nem kapnak pénzt.
A közösségi szolgálat hozzájárulhat,
hogy a fiatalok megtanuljanak segíteni másokon.
És megismerjenek hátrányos helyezettű embereket.
Ezáltal felnőtt korukban nyitottabbak lehetnek.

 

 

Orsós Zsolt 2010 óta dolgozik
a Kormány megbízásából,
mint a Szolidaritás Nagykövete.

 

Zsolt látássérült sportoló,
aki rendhagyó osztályfőnöki órákat tart iskolákban.
Ezek az órák beszélgetésből
és a csörgőlabda kipróbálásából állnak.
A csörgő labda egy labdajáték,
amit látássérült emberek játszanak.

 

A beszélgetések során
főleg a láttássérült emberekről esik szó.
De beszélnek más fogyatékossággal élő emberekről is.

 

 

  1. Egy ide kapcsolódó film

 

Egy ide tartozó filmet is szeretnék ajánlani.
A film címe Pillangó cirkusz.
Arról szól,
hogyan lehet a hátrányt akarattal előnnyé kovácsolni.

 

A film itt nézhető meg az interneten.
Igaz,
nem magyar,
de van hozzá magyar felirat.

 

Érdemes megnézni,
ajánlom mindenkinek!

 

 

Fontos,
hogy a hátrányos megkülönböztetés
nem csak a fogyatékossággal élő embereket érheti.
Megjelenhet más,
a többségtől eltérő emberekkel szemben is.
Sokan előítéletesek például a roma kisebbség tagjaival is.

 

Most csak a fogyatékossággal élő emberek
helyzetével foglalkoztunk.
De a más csoportokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés
ugyanilyen káros és helytelen.