2019 június 5-től 7-ig zajlott a Europe in Action nevű konferencia.
A konferencián az ÉFOÉSZ-t hárman képviseltük:
- Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke
- Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke
- Czakó Tibor, az ÉFOÉSZ munkatársa.
A konferencián nagyon sok új dolgot megtudtunk arról,
hogyan segítik a különböző országok
az értelmi fogyatékossággal élő embereket.
Ebben a cikkben beszámolunk nektek a konferenciáról
és arról, mit tanultunk ezalatt a három nap alatt.
Mi a Europe in Action konferencia?
A Europe in Action egy angol kifejezés.
Azt jelenti: Európa Akcióban.
A konferencia neve azt fejezi ki,
hogy az európai emberek aktívan fellépnek saját magukért,
a saját jogaikért.
Ez a konferencia az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogairól szólt.
A konferencián értelmi fogyatékossággal élő emberek,
segítőik és családtagjaik vettek részt.
Összesen majdnem 300 ember vett részt a konferencián.
A konferenciát az Inclusion Europe szervezte.
Az Inclusion Europe minden évben máshol szervezi meg
a Europe In Action nevű konferenciát.
Az ide konferencia Litvánia fővárosában, Vilniusban volt.
Mi az Inclusion Europe?
Az Inclusion Europe egy angol kifejezés.
Azt jelenti: Befogadás Európában.
Az Inclusion Europe egy nemzetközi szervezet.
Ez azt jelenti, hogy sok országból vannak tagjai.
Az Inclusion Europe azért dolgozik,
hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket
Európa minden országában teljesen befogadják.
Vagyis, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek
másokkal együtt és másokhoz hasonlóan tudjanak
- lakni
- tanulni
- dolgozni
- sportolni
- szórakozni.
Az Inclusion Europe-ot az elnökség vezeti.
Az elnökség tagjai különböző országokból érkező
önérvényesítők és segítők.
Az elnökség tagja Bercse László is.
Bercse László magyar önérvényesítő,
az ÉFOÉSZ társelnöke.
Lászlóról és a munkájáról itt olvashatsz bővebben.
Mi volt a konferencia témája?
A konferenciának minden évben más a témája.
Az idei téma az önálló életvitel
és a közösségbe való befogadás volt.
Mit jelent az önálló életvitel?
Az önálló életvitel azt jelenti,
hogy van lehetőségünk önállóan élni.
Akkor is, ha ehhez segítségre van szükségünk.
Az önálló életvitel azt is jelenti,
hogy eldönthetjük
- hol
- kivel
- és hogyan
szeretnénk élni.
Például önálló életvitel az,
ha az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem intézetekben laknak,
hanem kisebb lakásokban.
Az értelmi fogyatékossággal élő emberek egyedül
vagy másokkal együtt is lakhatnak önállóan.
Mit jelent a közösségbe való befogadás?
A közösségbe való befogadás azt jelenti,
hogy másokkal együtt és másokhoz hasonlóan tudunk
- lakni
- tanulni
- dolgozni
- sportolni
- szórakozni.
Közösségbe való befogadás például az,
ha az értelmi fogyatékossággal élő gyerekek
más, nem fogyatékos gyermekekkel együtt járnak iskolába,
nem pedig másoktól külön, gyógypedagógiai iskolába.
Közösségbe való befogadás az is,
ha az értelmi fogyatékossággal élő emberek
nem intézetekben laknak, másoktól elzárva, a városok szélén,
hanem kisebb lakásokban, a városok különböző részein.
Ugyanúgy, mint bárki más.
Az ENSZ Egyezmény 19-es cikke leírja:
Minden fogyatékossággal élő embernek joga van ahhoz,
hogy önállóan éljen és befogadják a közösségbe.
Mi az ENSZ Egyezmény?
Az ENSZ egy rövidítés.
Azt jelenti: Egyesült Nemzetek szervezete.
Az ENSZ egy nemzetközi szervezet.
Az ENSZ tagjai országok.
Ezek az országok azért csatlakoztak az ENSZ-hez,
hogy jobban tudjanak együttműködni
és megőrizzék a békét a világban.
Az ENSZ készített egy egyezményt,
ami a fogyatékossággal élő személyek jogairól szól.
Az egyezmény teljes neve:
Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény.
Röviden ENSZ Egyezménynek hívjuk.
Az ENSZ Egyezmény egy írás.
Olyan, mint egy törvény.
Azt írja le, milyen jogai vannak a fogyatékossággal élő embereknek.
Azt is leírja, hogy az országoknak
hogyan kell segíteniük a fogyatékossággal élő embereket.
Az ENSZ Egyezmény szövegét könnyen érthető formában
itt lehet elolvasni.
Milyen új dolgokat tudtunk meg a konferencián?
Megtudtuk, hogy Litvániában is elindult a kiváltás.
A kiváltás azt jelenti, hogy az intézeteket bezárják.
A fogyatékossággal élő emberek
az intézetekből kisebb lakásokba költöznek,
ahol önállóbb életet tudnak élni.
Az új lakhelyükön a közösség részei tudnak lenni.
A litván kormánynak viszont arra is figyelnie kell,
hogy támogassa a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat.
Ezeket a családokat a saját lakhelyükön kell támogatni.
Például napközi otthonokat kell működtetni,
vagy személyi segítőket kell biztosítani.
Ha a családok megkapják ezt a segítséget,
akkkor a fogyatékossággal élő gyermekeknek
nem kell intézetbe költözniük.
Megtudtuk, hogy sok ország nem tartja be az ENSZ Egyezményt.
Ezek az országok nem jól támogatják
a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelét.
Ez azt jelenti, hogy sok országban új lakásokat építenek
a fogyatékossággal élő emberek számára.
Arra viszont nem figyelnek,
hogy a fogyatékossággal élő emberek
valóban a közösség részei legyenek.
A valódi befogadáshoz az kell,
hogy a fogyatékossággal élő emberek és a nem fogyatékos emberek
találkozzanak egymással.
Hogy együtt tudjanak
- tanulni
- dolgozni
- sportolni
- szórakozni.
A fogyatékossággal élő emberek csak így lesznek a közösség részei.
Megtudtuk, hogy Írországban az állam és az önérvényesítők
közösen felügyelik, hogy jól valósul-e meg a kiváltás.
Az állam és az önérvényesítők azt vizsgálják,
hogy a fogyatékossággal élő emberek
valóban jobb és önállóbb életet tudnak-e élni
miután az intézetből új helyre költöznek.
Az ír önérvényesítők szerint
az önálló életre felkészítő képzés a legfontosabb ahhoz,
hogy a kiköltözés után valóban önállóan tudjanak élni.
Hallottuk Manuel Lankmair előadását.
Manuel egy osztrák önérvényesítő.
Manuelt folyamatosan segíti 2 személyi segítője.
Manuel így is tudja irányítani a saját életét.
A személyi segítők ugyanis nem döntenek helyette.
Manuel önérvényesítőként dolgozik.
A társai érdekeit képviseli a városában és egész Ausztriában.
Megtudtuk, hogy Litvániában is sokan állnak gondokság alatt.
Közülük nagyon sokan
- nem házasodhatnak
- nem nevelhetik fel a saját gyermekeiket
- nem dönthetnek arról, hogy hol kivel és hogyan szeretnének lakni
- nem dönthetnek arról, hogy hol szeretnének dolgozni
- nem dönthetik el, hogy milyen egészségügyi ellátást szeretnének igénybe venni
- nem szavazhatnak.
Ezekben a dolgokban Litvánia és Magyarország
hasonlítanak egymásra.
Litvániában a gondnokság alatt álló emberek fele nem szavazhat.
Az önérvényesítők és segítőik azt szeretnék elérni,
hogy minden gondnokság alatt álló ember szavazhasson.
Litvániában létezik a támogatott döntéshozatal,
de kevesen veszik igénybe,
Litvánia ebben is hasonlít Magyarországra.
A támogatott döntéshozatal azt jelenti,
hogy a fogyatékossággal élő ember nem áll gondnokság alatt.
Nem más dönt helyette.
Ő maga dönt,
de a döntéseihez segítséget kaphat egy támogató személytől.
A támogató személy nem mondhatja meg neki,
hogy mit csináljon, csak tanácsot adhat.
Litvániában az önérvényesítők és segítőik azt is szeretnék elérni,
hogy egyszer a gondnokság megszűnjön
és helyette a támogatott döntéshozatalt vegyék igénybe az emberek.
Megtudtuk,
hogy Olaszországban működik a személyi asszisztencia.
A személyi asszisztenciát egyszerűbben
személyi segítésnek nevezzük.
A személyi asszisztencia azt jelenti:
Támogatást kapunk ahhoz,
hogy önálló, teljes életet tudjunk élni.
Olaszországban a személyi asszisztenciát az állam fizeti.
Ez azt jelenti, hogy az állam fizeti a személyi segítők bérét.
A személyi segítők a fogyatékossággal élő embereket segítik
a mindennapokban.
A fogyatékossággal élő emberek kiválaszthatják,
ki legyen a segítőjük.
Ez a választás nagyon fontos.
Az olasz előadók elmondták,
hogy akkor beszélhetünk valódi önálló életvitelről,
ha a fogyatékossággal élő emberek dönthetnek az életükről.
A konferencia végén előadást tartott Bercse László is.
László a magyar önérvényesítők munkáját mutatta be.
Ezen belül leginkább az ENSZ Egyezmény megvalósulásának véleményezését.
Ez azt jelenti, hogy a magyar önérvényesítők
elküldték a véleményüket az ENSZ-nek arról,
hogy Magyarországon hogyan valósul meg az ENSZ Egyezmény.
Vagyis, hogy Magyarország betartja-e az ENSZ Egyezményt
és jól segíti-e a fogyatékossággal élő embereket.
László elmondta, hogy Magyarországnak még fejlődnie kell,
hogy jól segítse a fogyatékossággal élő embereket.
Például
- jobban kell támogatni a fogyatékossággal élő embereket, hogy valóban önállóan tudjanak élni
- el kell érni, hogy az emberek a gondnokság helyett a támogatott döntéshozatalt vegyék igénybe
- a gondnokság alatt álló embereknek is lehetővé kell tenni, hogy szavazhassanak
- több könnyen érthető információra van szükség, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek könnyebben tudjanak tájékozódni.
László előadása jól sikerült.
Nagy tapsot kapott a hallgatóságtól.
A konferencián közgyűlést tartott az EPSA.
Az EPSA az Európai Önérvényesítő Platform.
Az EPSA tagjai önérvényesítők Európa különböző országaiból.
Az EPSA vezetői szintén önérvényesítők
Európa különböző országaiból.
Az EPSA azért dolgozik,
hogy az önérvényesítés erősebb legyen Európában.
Vagyis, hogy az önérvényesítők jobban ki tudjanak állni magukért.
Az EPSA az Inclusion Europe része.
Az EPSA közgyűlése új elnököt választott,
mert az eddigi elnök már régóta volt ebben a pozícióban.
Az új elnök Bercse László lett.
László ezzel az Inclusion Europe egyik alelnöke is lett.
Az EPSA vezetői örültek,
hogy László lett az új elnök.
Sokan gratuláltak neki.
A konferencián készült fotókat itt tudjátok megnézni.