Az ENSZ Egyezmény
Az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét
röviden ENSZ Egyezménynek hívjuk.
Az angol neve miatt CRPD Egyezménynek is szoktuk hívni.
Az ENSZ Egyezmény leírja,
milyen jogai vannak a fogyatékossággal élő embereknek.
Azt is leírja,
hogy az országoknak
hogyan kell segíteniük a fogyatékossággal élő embereket.
Ha szeretnéd elolvasni az ENSZ Egyezmény szövegét,
könnyen érthető formában,
Az ENSZ Egyezmény magyarországi felülvizsgálata
Az ENSZ Egyezmény megvalósulását
a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága felügyeli.
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságát
röviden ENSZ Bizottságnak hívjuk.
Az ENSZ Bizottság legutóbb 2017-ben kezdte el felülvizsgálni
az ENSZ Egyezmény magyarországi megvalósulását.
2018-ban mi, önérvényesítők is leírtuk az ENSZ Bizottságnak,
hogy hogyan látjuk a jogaink megvalósulását Magyarországon.
Ha szeretnéd elolvasni,
amit az önérvényesítő csoporttal írtunk, 2018-ban,
2020. áprilisban az ENSZ Bizottság
közzétette jelentését
a 2017-ben megkezdett felülvizsgálat eredményeiről.
Az ENSZ Bizottság legfontosabb megállapításai
Gondnokság, választójog
Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ Egyezményt.
Ez azt jelenti,
hogy Magyarország ígéretet tett arra,
betartja az ENSZ Egyezményben leírtakat.
Az ENSZ Egyezmény szerint a gondnokságot meg kell szüntetni.
Helyette a támogatott döntéshozatal lehet egy jó megoldás.
A támogatott döntéshozatal azt jelenti,
hogy a fogyatékossággal élő személy dönthet az életéről.
A döntéshez támogatást kaphat.
Magyarországon 2013 óta működik a támogatott döntéshozatal.
Az ENSZ jelentése szerint,
2007 és 2017 között
mégis nőtt a gondnokság alatt álló személyek száma.
A gondnokság alatt álló személyek nagyrészét
a választójogától is megfosztották.
Így sérül a fogyatékossággal élő emberek joga
és a politikai életben való részvételhez.
Önálló életvitel, kiváltás
Az ENSZ Bizottságnak nem tetszett,
hogy Magyarországon
nagyon sokan fogyatékossággal élő ember
intézményben lakik.
Az intézményi férőhely kiváltást röviden kiváltásnak hívjuk.
A kiváltás azt jelenti,
hogy nagy intézményeket bezárják.
A fogyatékossággal élő emberek
átköltöznek a nagy intézményekből,
támogatott lakhatást nyújtó lakásokba
vagy házakba.
kisebb lakásokat és házakat jelent.
A támogatott lakhatásban kevesebben laknak együtt.
A lakók önállóan élhetnek.
Az önálló élethez támogatást kapnak.
Az ENSZ Bizottság szerint,
Magyarországon a nagy intézmények helyett
kisebb intézmények jönnek létre.
A kisebb intézményekben,
a fogyatékossággal élő emberek
ugyanúgy nem tudnak önállóan élni.
Ugyanúgy nem dönthetik el,
hogy hol, kivel és hogyan szeretnének élni.
A kisebb intézmények
a falvak, vagy városok szélén épülnek fel.
Így a fogyatékossággal élő emberek
ugyanúgy másoktól elzárva fognak élni,
mint eddig a nagy intézményekben.
Így sérül a fogyatékossággal élő emberek joga
Fogyatékossággal élő gyermekek
Az ENSZ Bizottság szerint nem helyes,
hogy Magyarországon
sok fogyatékossággal élő gyermek él intézményekben.
A Bizottság szerint
a családokat a lakóhelyükön kell támogatni.
Azért, hogy a fogyatékossággal élő gyermekeiket
ne kelljen intézménybe adniuk.
Magyarországon a fogyatékossággal élő gyermekek
nem mindig tudnak együtt tanulni más gyermekekkel.
Sok fogyatékossággal élő gyermek egyáltalán nem jár iskolába.
Így sérül a fogyatékossággal élő gyermekek joga
a családi élethez
és a tanuláshoz.
Az ENSZ Bizottság teljes jelentését
itt lehet elolvasni,
angol nyelven.