Mi a választás?
A választás azt jelenti, hogy az emberek szavaznak arról,
hogy ki képviselje őket.
A választásokon eldönthetjük,
hogy szerintünk ki tud a legtöbbet tenni értünk.
Eldönthetjük, hogy kinek az ötleteivel értünk egyet a legjobban.
Eldönthetjük, hogy melyik jelölt szimpatikus.
Eldönthetjük, hogy melyik párt nézeteivel értünk egyet.
Senki nem mondhatja meg, hogy kire szavazzunk.
Minden választópolgár saját maga dönti el, hogy kire szavaz.
Mit jelent a választójog?
Akinek van választójoga, az szavazhat a választásokon.
Választójoga azoknak a 18 éven felüli személyeknek van,
akiket a bíróság nem zár ki a választójog gyakorlásából.
Vagyis akiktől a bíróság nem vette el ezt a jogot.
Országgyűlési Választások 2018-ban
Magyarországon 2018. április 8-án országgyűlési választás lesz.
Ez nagyon fontos minden magyar állampolgárnak.
Ekkor választjuk meg azokat a személyeket,
akik az Országgyűlésben fognak minket képviselni.
Ezeket az embereket országgyűlési képviselőknek nevezzük.
Mi az az Országgyűlés?
Az Országgyűlés hozza Magyarországon a törvényeket.
A törvények minden magyar állampolgárra kötelezőek.
Az Országgyűlés másik neve: Parlament.
Ki szavazhat és ki nem szavazhat?
A választáson 18 éven felüli személyek szavazhatnak.
Magyarországon sok gondokság alatt álló ember nem szavazhat.
Azok a gondnokság alatt álló emberek nem szavazhatnak,
akiket a bíróság kizárt a választójog jog gyakorlásából.
Azok az emberek szavazhatnak,
akiket a bíróság nem zár ki a választójog gyakorlásából.
Az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójoga Magyarországon
Magyarországon sok értelmi fogyatékossággal élő ember
gondokság alatt áll.
Közülük sokan nem szavazhatnak,
mert a bíróság kizárta őket a választójog jog gyakorlásából.
Ezek az emberek azért nem szavazhatnak,
mert fogyatékossággal élnek.
Ez hátrányos megkülönböztetés.
Vannak olyan fogyatékossággal élő emberek is,
akik szavazhatnak, de ehhez segítségre van szükségük.
Segítségre lehet szükségük, hogy megértsék:
hogyan kell szavazni és kire lehet szavazni.
Segítségre lehet szükségük, hogy leadják a szavazatukat.
Mit jelent a hátrányos megkülönböztetés?
A hátrányos megkülönböztetés azt jelenti,
hogy valakivel rosszabbul bánnak, mint a többi emberrel.
Azért, mert más, mint a többi ember.
Hátrányos megkülönböztetés például,
ha valakivel a fogyatékossága miatt bánnak rosszabbul,
mint a többi emberrel.
Az is hátrányos megkülönböztetés,
ha valaki azért nem szavazhat, mert értelmi fogyatékossággal él.
Mi a baj a magyarországi szabályozással?
A bíróság a gondnokság alá helyezés során dönt arról,
hogy elveszi-e az adott fogyatékossággal élő embertől a választójogát,
vagy nem.
A bíróság szakértők segítségével igyekszik megvizsgálni,
hogy az adott fogyatékossággal élő ember képes-e szavazni.
Szerintünk nem lehet megvizsgálni azt, hogy ki képes szavazni.
Mindenki arra a jelöltre szavaz, aki szimpatikus neki.
Mindenki arra a pártra szavaz, akivel egyetért.
Így nincsen jó és rossz szavazat.
A jelenlegi szabályozás azt feltételezi,
hogy mindenki tud szavazni, aki elmúlt 18 éves
és nem áll gondokság alatt.
Így a bíróság nem vizsgálja,
hogy képes-e szavazni mindenki,
aki nem áll gondnokság alatt.
A jelenlegi szabályozás azt feltételezi,
hogy aki gondnokság alatt áll, az nem tud szavazni.
Ezért a bíróság megvizsgálja,
hogy képes-e szavazni, aki gondnokság alatt áll.
Így maga a vizsgálat is hátrányos megkülönböztetést jelent,
mert csak a gondnokság alatt álló
fogyatékos emberek képességeit vizsgálja.
A fogyatékossággal élő emberek
sok területen hátrányt szenvednek másokhoz képest.
Sok fogyatékossággal élő ember nem tud
más, nem fogyatékos emberekkel együtt
-
lakni
-
dolgozni
-
tanulni
-
sportolni
-
és szórakozni
Sok gondnokság alatt álló fogyatékos ember
nem döntheti el önállóan, hogy
-
hol akar lakni
-
mire akarja költeni a pénzét
-
mit akar dolgozni
-
akar-e házasodni és gyermeket vallani.
Ha a gondnokság alatt álló fogyatékos emberek nem szavazhatnak,
még nagyobb hátrányba kerülnek másokhoz képest.
Így nem tudnak beleszólni az ország dolgaiba
és még inkább kiszorulnak a társadalom életéből.
Mit mond az ENSZ Egyezmény a választójogról?
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő emberek jogairól szól.
Az ENSZ Egyezmény Magyarországon is érvényes.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell tartania,
ami le van írva az ENSZ Egyezményben.
Az ENSZ Egyezmény kimondja,
hogy minden embernek joga van szavazni.
A fogyatékossággal élő embereknek is joga van szavazni.
Akkor is, ha ehhez segítségre van szükségük.
Az ENSZ Egyezmény szerint
a fogyatékossággal élő embereket segíteni kell,
hogy tudjanak szavazni.
Ez azt jelenti, hogy a szavazásokat akadálymentessé kell tenni.
Az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára
könnyen érthető tájékoztatást kell biztosítani,
hogy ők is megértsék, hogyan kell szavazni és kire lehet szavazni.
Az ENSZ Egyezmény azt is kimondja,
hogy a fogyatékossággal élő emberek választhatnak maguknak segítőt,
aki segít nekik a szavazáskor.
A segítő nem mondhatja meg a fogyatékossággal élő embernek,
hogy kire szavazzon,
csak segít a szavazat leadásában.
Mit javaslunk?
Szerintünk mindenkinek joga van beleszólni az ország dolgaiba.
Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek is joguk van
beleszólni az ország dolgaiba.
Ahhoz, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is
bele tudjanak szólni az ország dolgaiba,
rendelkezniük kell a választójoggal.
Ahhoz, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek
gyakorolni tudják a választójogukat,
segíteni kell őket a szavazás során.
Ez a segítség lehet:
-
könnyen érthető tájékoztatás a szavazás menetéről
-
vagy egy személyi segítő, aki segít a szavazat leadásában.
A választójog elvétele helyett ezt a segítséget kell biztosítani
az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára.
Hogyan lehet segítséget kérni a szavazáshoz?
A fogyatékossággal élő emberek
a Nemzeti Választási Irodától kérhetnek segítséget a szavazáshoz.
Az értelmi fogyatékossággal élő emberek a Nemzeti Választási Irodától
könnyen érthető tájékoztatót kérhetnek a szavazásról.
Erről itt lehet bővebben olvasni.